.jpg)
Az uniós ranglistán 22. helyen áll a magyar piac 43,8 pontjával, szemben az 50 pont feletti EU-s átlaggal. A lemaradás a cégvilágban is érezhető, ami részben az informatikushiánnyal, a képzett szakemberek iránti jelentős kereslettel magyarázható. Stabilan működő informatikai háttérre azonban valamennyi cégnek szüksége van, kritikus hiba esetén ugyanis azonnal leállhat az üzletmenet, ami komoly károkat eredményez. Az EY Magyarországgal készített közös nagyszabású felmérésünkből kiderül, hogy a felsővezetők 70 százaléka számol azzal, hogy a jövőben külső partnert von be a garantált működés érdekében.
Az uniós tagállamok digitális érettségét ismertető úgynevezett DESI mutató alapján Magyarország a 22. helyen áll a rangsorban 43,8 pontjával, ami bőven elmarad a 52,3 pontos EU-s átlageredménytől. A részletes magyar eredmények szerint az információs és kommunikációs, azaz IKT-ágazatban foglalkoztatottak aránya 3,8 százalékos, ami szintén elmarad a 4,5 százalékos uniós átlagtól*. Az informatikushiány pedig a teljes magyar gazdaság, emellett a nagy- és kisebb vállalatok fejlődését is gátolja. Annál is inkább, mert egyre bonyolultabbak és egyre nagyobb számban vannak jelen a cégeknél a szoftverek, vállalatirányítási rendszerek, amelyek egyfajta szürke eminenciásként biztosítják a működést és a növekedés, ha azonban probléma van velük, lényegében azonnal leáll egy-egy vállalat.
Az EY tanácsadó céggel közösen készített kutatásunk arra kereste a választ, hogy mekkora a baj, hol tartanak szoftverfronton a magyar vállalatok, illetve a vállalatvezetőknek milyen a viszonya az egyedi szoftverek világával.
Szeretném megkapni a részletes tanulmányt!
Ennyi menne szoftverfejlesztésre
A kutatás szerint a mikro- és kisvállalkozások jellemzően 10-50 millió forintos szoftverfejlesztési kiadással terveznek a következő egy évre. A közép- és nagyvállalkozásoknak azonban már közel az egynegyede, 24 százaléka 250 millió forintot is meghaladó szoftverfejlesztési kiadásokkal számol.
Összességében a közép- és nagyvállalatok jelentősen nagyobb mértékű szoftverfejlesztésre fordítandó kiadásokkal számolnak, mint a mikro- és kisvállalatok. A legnagyobb mértékű fejlesztések a pénzügyi szolgáltatók területén jelentkezhetnek (vagyonkezelés, banki és biztosítási tevékenységek). Ezt követi az IT szektor, itt a válaszadók több mint egynegyede 250 millió forintot meghaladó ilyen jellegű kiadással tervez. A gép-és autóiparra, illetve a kis-és nagykereskedelemre a kis mértékű (1-10 millió forint közötti) szoftverfejlesztési kiadás lesz jellemző.
.png)
Jönnek-mennek a képzett szakemberek - mit látnak az igazgatók?
A megkérdezett vállalatok 30 százaléka egyébként vegyesen foglalkoztat belső és külső IT-szakembereket, az is jól látszik, hogy a kizárólag belső IT-csapattal rendelkező vállalkozások több mint egyharmada esetében a belső csapat kevesebb, mint 5 főt számlál.
Véleményünk szerint, az eredményekből az is kiderült, hogy miközben hiány van képzett informatikai szakemberekből, egyre nagyobb a kereslet irántuk. A válaszadó vállalatok döntéshozóinak többsége a szakemberhiányt és a fluktuációt nevezte meg iparági problémaként.
Mindemellett a vállaltvezetők versenyképes kompenzációs csomagot, komoly juttatásokat és mellékszolgáltatásokat nyújtanak belső IT-csapatuk részére, azok megtartására. Ugyanakkor a nagyobb méretű IT-csapatoknál jellemző a vándorlás, különösen igaz ez a kormányzati és közszféra mellett energetikai, gép- és autóipari ágazatban. Ezekben a szektorokban a legnagyobb a kockázata annak, ha kiesik egy vagy néhány szakember a csapatból, akkor az üzletmenetre kritikus hatást gyakorló hibák és rendszerleállások léphetnek fel.
Házon belül vagy kívül?
Az látszik, hogy a felsővezetők 50%-a biztosan von be külső partnert a fejlesztési folyamataik támogatására. A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 30%-a a hibrid működésben hisz – vagyis saját szakértői csapataikat külső szakértőkkel kiegészítve működnek. Ezzel a hibrid megoldással minimalizálhatók a vállalati rendszerek fejlesztésével, üzemeltetésével és mindennapi támogatásával járó kockázatok.
Mi úgy látjuk, hogy sok cég indult a belső és külső szakértői csapatok optimális együttélésének irányába, aminek köszönhetően jól skálázhatóvá válhatnak a cégek motorját képző egyedi szoftverek mögött álló szakértői erőforrások.
Szeretném megkapni a részletes tanulmányt!
Lehet-e biztosítást kötni a vállalati egyedi szoftverekre?
A kutatás eredményeit összegezve számtalan megállapítás tehető a magyar vállalatok digitalizáltságával és IT-rezilienciájával kapcsolatban. Egy viszont biztos, aki a fejlesztési versenyben lemarad, az könnyedén úgy érezheti, hogy az üzleti gyorsítósávból is kimarad.
Teljesen mindegy, hogy a lemaradás oka a szakképzett munkaerő hiánya, vagy éppen fluktuációja, az sem számít, hogy a problémáknak technológiai, vagy pénzügyi okai vannak. A nap végén az üzleti versenyfutás, a vásárlók, az ügyfelek, a kollégák megnyerése, valamint megtartása, csak folyamatosan fejlődő és mindig stabilan működő rendszerekkel lehetséges.
Ha egy vállalati rendszer leáll és ez üzleti károkat okoz, akkor nem fordulhatunk a biztosítóhoz, hogy térítse meg a kárunkat. Pontosan ezért kell kiemelt figyelmet fordítanunk a problémák megelőzésére, azaz a vállalati rendszereink “egészségének” megőrzésére. Ez a prevenciós stratégia végül is ugyanúgy működik, mint ahogy egy egészségbiztosítás. Ha rendszeresen kisebb összegeket áldozunk arra, hogy szűrővizsgálatokra járjunk, majd a felállított diagnózis szerinti előírásokat betartjuk, akkor elkerülhetők azok az egészségügyi krízishelyzetek, amelyek megoldása rendkívül költséges és a sikert senki sem garantálja.
A Neuron Software Takeover módszertan és az erre épülő szolgáltatások segítségével minden egyes vállalatnak lehetősége van arra, hogy “megkösse ezt a biztosítást”, és jövőállóvá tegye a rendszereit, ezáltal a működését is.
Software Takeover szolgáltatásról bővebben
Kutatásunk sajtómegjelenései:
.png)
A kutatásról
A kutatást az EY készítette a Neuron megbízásából, az adatfelvételre 2023. március 31. és május 12. között került sor. A feldolgozásra került (helyesen és értékelhetően kitöltött) kérdőívek száma 103db, míg személyes interjúból összesen 10 valósult meg. A válaszadók többsége (60,3%) 4 iparágból került ki: 16,7% - kis-és nagykereskedelem, 16,7% - ICOT, 14,7% - Pénzügyi szolgáltatások, míg 12,8% - Gép- és autóipar. A válaszadók többsége jellemzően a nagy (250 főt meghaladó) és közepes (50-250 fő közötti alkalmazottal rendelkező) vállalkozásokból kerültek ki. 46,8%-uk vezérigazgatói /tulajdonosi pozícióban, 12,8%-uk pénzügyi vezetői, 6,4%-uk CTO minősítésben dolgozik.
*DESI index forrása: https://ec.europa.eu/newsroom/dae/redirection/document/88750
